A mozgás és mentális jóllét kapcsolatát már számos kutatás igazolta. Ezekből kiderül, hogy a sport az egyik leghatékonyabb eszköze a mentális egészség megőrzésének. Azoknak ugyanis, akik rendszeresen mozognak, alacsonyabb a stressz-szintjük, elégedettebbek az életükkel, többet nevetnek, magasabb az önértékelésük és az énhatékonyságuk, valamint erősebb az önkontrolljuk is. Míg akik kevesebb fizikai aktivitást végeznek vagy egyáltalán nem fektetnek erre hangsúlyt, jobban ki vannak téve szorongásos megbetegedések, hangulatzavarok kialakulásának. Ha tudományosan közelítjük meg a kérdést, nagyon egyszerű a magyarázat: a mozgás olyan anyagokat, úgynevezett neurotranszmittereket termel az agyban – ilyen például a dopamin, a szerotonin vagy a norepinefrin –, amelyek kapcsolatban vannak az érzelmi működésünkkel, a stresszel, a szorongással és a depresszióval. Amikor sportolunk, dopamin és szerotonin szabadul fel, ami nagyon jótékony hatással van a hangulati működésünkre. Ha belegondolunk, többek között ezeket az anyagokat tartalmazzák a szorongáscsökkentő és hangulatjavító gyógyszerek. Ezért is érdemes megfontolni a rendszeres, főleg aerób vagy magas intenzitású intervallum mozgásformákat, amelyeknek köszönhetően sok ilyen anyag szabadul fel a szervezetünkben. Ráadásul, ha közösségben sportolunk vagy akár csapatsportot űzünk, akkor javul a kommunikációnk is, és fogékonyabbak leszünk mások segítésére is.
Amikor életmódváltásról beszélünk, általában a sport és a táplálkozás jut eszünkbe. Hogyan lehet mindezt a lelki egészségre, az önismeret területére átültetni?
A lelkünkkel érdemes ugyanúgy foglalkozni, mint a testünkkel. Nagyon fontos, hogy megfelelő “karbantartás” nélkül lemerülhet a belső akkumulátorunk, különösen akkor, ha stresszes életet élünk. Figyeljünk arra, hogy legyen a napnak olyan szakasza, amikor ki tudunk kapcsolni és félretesszük a problémákat. Gondoljuk át, mi okoz örömet nekünk, és próbáljuk ezeket a tevékenységeket beépíteni a hetünkbe. Sokunknak nagy gond az állandó pörgés, hiszen ingerek tömege bombáz minket nap mint nap. A tudatos jelenlét (mindfulness) módszerével kiszakíthatjuk magunkat ebből az állapotból. Ilyenkor nem a múlton vagy a jövőbeli dolgokon agyalunk, hanem belefeledkezünk a szemlélődésbe és a jelenben vagyunk. Például munkából hazafelé nem azon gyötörjük magunkat, hogy milyen feladatok várnak még ránk otthon, hanem a vezetésre, a környezetre koncentráljuk a figyelmünket. Az is nagy segítség, ha el tudjuk választani a lényeges dolgokat a kevésbé fontosaktól. Vagyis nem feszülünk rá például a háztartási munkákra, sokkal inkább fordítunk figyelmet olyan lényeges kérdésekre, mint az emberi kapcsolataink.
Hogyan hat a lelki egészségünk a testünkre? Mennyiben határozza meg fizikai állapotunkat, hogy éppen milyen lelkiállapotban vagyunk?
A test és lélek állapota összefügg. Azt többen tudják, ha a test beteg, akkor a lélek is előbb-utóbb beteg lesz – ilyenek például a komoly, elhúzódó egészségügyi problémák. Ez fordítva is igaz. Ha valaki nincs jól lelkileg, és a szorongás vagy lehangoltság hosszabb ideig fennáll, a test is mutat tüneteket. Eleve az érzelmeinknek vannak testi jelei, melyek nagyon intenzívek is lehetnek. Gondoljunk csak arra, mit tapasztalunk a testünkben, amikor izgulunk. Tartós szorongás, stresszállapot esetén ezek a testi tünetek hosszan vagy akár folyamatosan jelen vannak, kimerítik a szervezetet, és a gyengébben működő szerveink megbetegedéséhez vezethetnek. Az érzelmeink mellett a gondolataink, viselkedésünk, vagyis összességében a pszichológiai immunrendszerünk működése is befolyásolja a testi immunrendszerünkét. Pszichoszomatikus zavaroknak nevezzük azokat az állapotokat, amikor a testi tünetek hátterében nem találnak betegséget, fizikai okokat. Sokszor a testünk jelzi, hogy baj van, nem vagyunk egyensúlyban, kimerültek a lelki tartalékaink. Az ellenkezőjére is tudunk példát: a fülig szerelmesek nagyon ritkán lesznek még náthások is, megvédi őket a jól működő pszichológiai immunrendszerük.
Tehát mindez igaz fordítva is? Vagyis, ha rendszeresen végzünk testmozgást, odafigyelünk a testünkre, akkor lelkileg is kiegyensúlyozottabbá válhatunk?
Nagyon sok pozitív hatását említettük már a rendszeres mozgásnak, emellett a teljesítmény jó érzését is adja nekünk. Aktív élményt biztosít és azt érezzük, hogy tudtunk tenni magunkért, ami különösen olyan esetekben fontos, amikor elárasztanak minket a gondok és tehetetlennek érezzük magunkat. Másrészt a rendszeres mozgás struktúrát is adhat a napunknak, ami még felnőtteknél is csökkenti a bizonytalanság érzését.
Ha valaki szeretné a lelkét is rendszeresen „karbantartani”, milyen eszközök állnak rendelkezésére? Mennyire lehet tudatosan egyensúlyba hozni a testi és a lelki egészségünket?
Az egészséges életmód mellett sok eszköz áll rendelkezésünkre a lelkünk “karbantartására”, mindenki megtalálhatja a hozzá vagy a problémájához leginkább illő módszert. Ilyen lehet például a tudatos jelenlét gyakorlatok, a meditálás, érzelmeink figyelése és kifejezése, meghitt beszélgetések vagy kreatív tevékenységek. Sokat segíthet a feladataink priorizálása vagy delegálása – hiszen nem mindent kell nekünk csinálni –, az időnk optimálisabb kihasználása, az üresjáratok, idő- vagy akár kedvrabló tevékenységek kiiktatása. A legfontosabb talán a pozitív élmények napi szintű megtapasztalása. Ehhez nyitottá kell válnunk, ami egy kis tudatossággal elérhető. Nagyon jó módszer például a naplózás, amikor esténként leírjuk vagy gondolatban összegyűjtjük, hogy mi volt jó a napunkban, minek tudtunk örülni. Vezethetünk hála-naplót is: kinek és miért mondunk hálát az adott napon. Ha itt hiányokat tapasztalunk, gondoljuk át, hogyan és mivel tudnánk örömtelibbé tenni a napjainkat. Ezek lehetnek nagyon apró dolgok is, mint például rámosolyogni valakire, megsimogatni az egyik szerettünket, belefeledkezni egy könyvbe. Sokaknak gond a problémákon való agyalás, amit a pszichológiában rágódásnak hívunk. Ha nehéz leállítani a negatív gondolatainkat, kipróbálhatjuk a gondolatstoppot (pl.: elképzelünk egy stoptáblát vagy hangosan kimondjuk, hogy stop!), vagy végiggondolhatjuk, hogy most mennyire oldja meg a problémáinkat a rágódás. Ha az a válasz, hogy nem nagyon vagy egyáltalán nem, halasszuk későbbre, képzeletben tegyük be egy dobozba, és majd szükség esetén újra elővesszük. A lelki harmóniához hozzátartozhat az is, hogy a figyelmünket nemcsak saját magunkra, hanem a környezetünkre is fordítjuk. Mások segítése szintén pozitív érzéseket okoz, ami hozzájárul a kiegyensúlyozott lelki állapothoz. Jól eshet akár új dolgokról tanulni, vagy egy-egy számunkra fontos kérdésekben elmélyedni. A Mindwell Szülősuli webinársorozatában például kifejezetten olyan témákkal foglalkozunk, amelyek segítenek a lelki egyensúly megteremtésében, a stresszoldásban és a nehéz helyzetek kezelésben – szülőnek és a gyermeknek egyaránt. Ha úgy érezzük, hogy a fenti módszerek egyike sem elég ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, akkor forduljunk pszichológushoz.