Kanapé | TÖRTÉNETEKMi, egyszülősök sose halunk meg. Legalábbis megpróbáljukNovember 6, 2017|MadárMi egyszülősök sose halunk meg. Ez ki van zárva. A gyereknek épp elég, hogy már elveszítette az apját, az nem történhet meg, hogy az anyját is elveszíti. Ezért mi halhatatlanok vagyunk. Ennek így kell lennie. Illusztráció: Moritz Schumacher/Unsplash Minket a betegség, a baj elkerül, mert nekünk nagyon sok dolgunk van, fel kell nevelni a gyereket, ott kell mellette lenni minden nagy pillanatban, mert, ha mi nem vagyunk ott, nincs ott senki. Tisztában vagyunk vele, hogy mások megbetegszenek és meghalnak, ez az ő dolguk, de mi erre nem érünk rá. Tessék megkérdezni a gyerekemet, ő is így gondolja. Szerinte én nekem soha semmi bajom nem lehet. Ha mégis kockáztatnék, akkor megkapom a magamét: az autóval is inkább menjek lassabban, és nehogy eszembe jusson leugrani a szikláról a vízbe. Ő úgy gondolja, hogy én százévesen is üde és szép leszek, és majd ad egy csomó feladatot nekem a vállalkozásában, az unokákkal. Szerinte nagyon fontos, hogy ne hagyjon engem megöregedni. Ha egy évben egyszer rágyújtok egy szál cigire komoly kioktatást kapok tőle, hogy felelőtlen vagyok és persze azért is megkapom a magamért, ha ellógtam egy hétvégi úszást. Mindketten tudjunk, hogy én sose halok meg, és mindig ott leszek neki. Az apa meghalt, az apák már csak ilyenek, meghalnak, de az anyák sose halnak meg. Az a sorsunk, hogy szeressünk, öleljünk és éljünk.Tags:gyászegyszülőhalottak napja