Hogyan oldja a stresszt a nevetés?

Az élet telis tele van változásokkal és kihívásokkal. Egyedülálló szülőként, vagy épp egy válás kellős közepén, esetleg a mozaik családdá válás édesen komplikált folyamatában nap mint nap szembesülünk olyan helyzetekkel, amelyek megpróbáltatást jelenthetnek. A változások sokszor stresszel járnak, és előfordulhat, hogy úgy érezzük magunkat, mintha egy viharos tengeren hajóznánk, biztonságos kikötőt keresve. Ilyenkor mi segíthet? Erről szól Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ tanácsadó szakpszichológusának írása. 
Hogyan oldja a stresszt a nevetés?

Ott lapul a humor, a nevetés ereje! A nevetés egy kincset érő emberi reakció, amely képes átsegíteni, átkísérni bennünket a legnehezebb időszakokon is. Ebben a cikkben arról gondolkodunk, hogy hogyan segíthet a nevetés átvészelni a változásokat és megerősíteni a kapcsolatokat, legyen szó egyszülősségről, válásról vagy a mozaik családdá válás kihívásairól. Megmutatjuk, hogyan lehet a nevetés a stressz leküzdésének és az élet örömeinek forrása, és hogyan segíthet átvészelni a nehéz időszakokat.

Izgulunk - stresszelünk, lazítunk-nevetünk…de érdekes módon éppenséggel akkor is nevethetünk, ha épp zavarban vagyunk, kínosan érezzük magunkat. A szívből jövő, jóízű nevetés viszont egészen más, hiszen megnyugszik tőle a lelkünk, miközben az izmaink megfeszülnek és a hasunk a nevetéstől fájdalmasan görcsbe rándul. Mintha az egész egy végtelenül összetett reakció lenne a testünk részéről a mindennapi életünkben felmerülő helyzetekre, köztük a stresszre.

Az emberi nevetés különös jelenség, mely sokféle fizikai és érzelmi reakciót vált ki. Amikor viccesnek találunk valamit, a testünk reagál: megmutatjuk a fogainkat, megváltozik a légzésünk, és akár sírni is kezdhetünk. De miért tesszük mindezt? Mi az evolúciós eredete és miért olyan ragályos?

Bár nincs róla régészeti bizonyíték, tudósok felfedezték, hogy az emberek nem az egyedüliek, akik valami nevetéshez hasonlót produkálnak. Az egerek- például szintén "nevetnek", ha cirógatják őket. A kutatások azt is kimutatták, hogy legalább 65 faj, főleg emlősök és néhány madár, hangot adnak ki társas játék közben.

A nevetés valószínűleg az emberi evolúció korai szakaszában alakult ki, mint a barátságos szándék jele. A nevetés elősegíthette a kapcsolatok kialakítását és megerősítését a nagyobb társadalmi csoportokban. Az emberek nemcsak akkor nevetnek, amikor szórakoztatják őket, hanem akkor is, amikor meglepetést, zavartságot vagy idegességet éreznek. Idővel fokozatosan kibővültek a nevetés funkciói, ez talán az egyik oka annak, hogy ragályos: mintegy meghívja a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak, osszák meg érzelmeiket.

A nevetés nemcsak társadalmi jelentőséggel bír, hanem jótékony hatással lehet az egészségre is, hiszen ilyenkor az agy olyan boldogsághormonokat szabadít fel, mint az endorfin, és csökkenti a stresszhormonok szintjét is.[1] Más kutatások arra is rámutattak, hogy a nevetés erősítheti az immunrendszert, segíthet csökkenteni a fájdalmat, valamint pozitív hatással lehet a kardiovaszkuláris egészségre is[2]. A nevetés nemcsak jobb közérzetet eredményez, hanem hosszú távon javíthatja az egészségünket is.

Összességében, a nevetés egy univerzális emberi viselkedésforma. A csecsemők már akkor képesek rá, amikor még beszélni sem tudnak. Habár egy jóízű kacagás nem minden betegség ellen hatékony gyógyszer, de mint életminőség-javító eszköz, erősítheti a kapcsolatainkat és akár az egészségünket is támogathatja. Egy jó nevetés mindig jól jön az életben (hacsak nincs törött bordád:). De azt is mindig tartsd szem előtt, hogy nevethetsz a nehézségeken is, hiszen még a legnehezebb időszakokban is történik valami, amitől mosolyra húzódik a szánk.

[1] Caroline Kaercher Kramer,Cristiane Bauermann Leitao /2023/: Laughter as medicine: A systematic review and meta-analysis of interventional studies evaluating the impact of spontaneous laughter on cortisol levels, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0286260

[2]Mikaela M. Law, Elizabeth A. Broadbent, John J. Sollers /2018/:  A comparison of the cardiovascular effects of simulated and spontaneous laughter https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S096522991830030X