Jogi kisokos a gyermektartásdíj behajtásáról
Ez a jogi kisokos a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Természetesen nem helyettesíti a jogi tanácsadást, ami figyelembe tudja venni egy ügy konkrét sajátosságait.
2022. január 1-től a gyermektartásdíj megállapításával és behajtásával összefüggő eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá váltak, a tartásdíj megelőlegezésével kapcsolatos szabályozás pedig lehetővé teszi, hogy az egyszülős családokban élő gyermekek hamarabb hozzájussanak a tartásdíjhoz.
Ebben a kisokosban szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy hogyan jutunk el a végrehajtásig és annak eredménytelensége esetén hogyan és mikor lehet a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését kérni.
I. Hogyan jutunk el a végrehajtásig, ha pert indítottunk a tartásdíj megállapítására?
1. Ha a különélő szülőnek van jövedelme és ebből levonható a tartásdíj
Közvetlen bírósági felhívás?
Gyermektartásdíj megállapítása iránti perben lehetőség van arra, hogy az eljáró bíróságtól úgynevezett közvetlen bírósági felhívás elrendelését kérjük a gyermektartásdíj fizetésre kötelezett szülővel szemben.
Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a bíróság olyan határozatot hoz, amelyben egyrészt a munkabérben részesülő szülőt gyermektartásdíj fizetésére kötelezi, egyúttal közvetlenül felhívja a szülő munkáltatóját, hogy a tartásdíj összegét vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.
Jellemzően már az elsőfokú bíróság határozatában szerepel a közvetlen bírósági felhívás, azonban a másodfokú bíróság és a Kúria is bocsáthat ki közvetlen bírósági felhívást.
Az eljárás előnye:
- gyors, egyszerű és olcsó eljárás, mert a bíróság közvetlenül megküldi a munkáltatónak a tartásdíj fizetésére kötelező határozatot, a végrehajtás önálló bírósági végrehajtó bevonása nélkül történik
- jogosult mentesül a végrehajtási költségek előlegezése alól
- a bíróság a határozat meghozatalától számított 3 napon belül intézkedik a munkáltató felé
- a munkáltató a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő munkabéréből levont összeget közvetlenül a jogosult részére fizeti ki.
- a tartásdíj iránti perekben hozott ítéletek előzetesen végrehajthatóak, azaz nem kell megvárni az ítélet jogerőre emelkedését. Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre, a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett költségre nem terjed ki.
Az eljárás hátránya:
- ha a közvetlen bírósági felhívás nem vezet eredményre, akkor nem lehet rögtön kérni a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése (az eljárás eredménytelensége esetén a következő lépést a II. fejezet tartalmazza)
Közvetlen bírósági letiltás?
A tartásdíj iránti perekben hozott ítéletek előzetesen végrehajthatóak, azaz a végrehajtás indításához nem kell megvárni, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen, hanem a jogosult azonnal végrehajtást kérhet, természetesen azután, hogy letelt az a határidő, amíg a másik szülő önkéntesen is megfizetheti a tartásdíjat.
Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre, a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett költségre nem terjed ki.
Ha
- a tartásdíjjal kapcsolatos perben megszületett az ítélet,
- ismert a másik szülő munkáltatója és
- a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi,
akkor kizárólag közvetlen bírósági letiltással lehet behajtani a gyermektartásdíj iránti követelést a fizetésre kötelezett szülő munkabéréből vagy munkabér jellegű járandóságából.
Ilyenkor a bíróság kérelmünkre letiltó végzést hoz, amiben az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a jogosultnak.
Az eljárás előnye:
- gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mert a végrehajtás a végrehajtó bevonása nélkül történik, ugyanúgy, mint a közvetlen bírósági felhívásnál
- jogosult mentesül a végrehajtási költségek előlegezése alól
- a tartásdíj iránti perekben hozott ítéletek előzetesen végrehajthatóak, azaz nem kell megvárni a végrehajtás indításához, hogy az ítélet jogerőre emelkedését, azonnal végrehajtást kérhető, természetesen az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő letelte után. Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre, a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett költségre nem terjed ki.
Az eljárás hátránya:
- ha a közvetlen bírósági letiltás nem vezet eredményre, akkor nem lehet kérni rögtön a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését (az eljárás eredménytelensége esetén a következő lépést a II. fejezet tartalmazza)
Hogyan indítható az eljárás?
A közvetlen bírósági letiltás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a bíróságon, de szóban is előterjeszthető, ilyenkor a bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.
Az eljárás megindításához szükséges nyomtatvány elnevezése:
548a Közvetlen bírósági letiltó végzés gyermektartásdíj behajtására
A nyomtatványt innen lehet letölteni.
II. Mi a további teendőnk, ha a közvetlen bírósági felhívás vagy a közvetlen bírósági letiltás eredménytelen?
1. Ha a tartásdíj nem vonható le a különélő szülőtől
Ha az eljárás eredménytelen, vagyis a tartásdíjnak megfelelő összeget nem lehetett levonni a másik szülő munkabéréből, egyéb járandóságából, akkor ezt haladéktalanul be kell jelenteni a bíróság felé, és kérni kell az adós egyéb vagyontárgyainak végrehajtás alá vonását.
Az eljárás eredménytelenségét a bíróság felé igazolnunk kell pl. a levonást foganatosító munkáltatói értesítés bemutatásával. Ekkor a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot és megküldi a végrehajtónak.
III. Mi a teendőnk, ha a bíróság határozata nem tartalmaz közvetlen bírósági felhívást vagy nincs helye közvetlen bírósági letiltás kiadásának? Hogyan indítsuk meg a bírósági végrehajtási eljárást végrehajtási lappal?
1. Végrehajtási lappal indított bírósági végrehajtási eljárás
Ebben az esetben nincs más megoldás, mint hogy bírósági végrehajtási eljárás megindítását kérjük, és ezen eljárás keretében kerül behajtásra a gyermektartásdíj iránti követelés.
Hogyan indítható az eljárás?
A végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a bíróságon, de szóban is előterjeszthető, ilyenkor a bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.
A nyomtatványt nagyon pontosan kell kitölteni, főleg az adós személyes adatait, illetve a követelésünkre vonatkozó adatokat!
A nyomtatványon meg lehet határozni azt is, hogy az önálló bírósági végrehajtó az adós mely vagyontárgyaira folytassa le az eljárást, és arra is van lehetőség, hogy a végrehajtó munkáját segítve pontosan megjelöljük, hogy az adós tulajdonában milyen vagyontárgyak vannak (pl. ingatlan, Kft-ben üzletrész, gépjármű - ezeknek az azonosító adatait a végrehajtási lapon pontosan fel kell tüntetni pl. helyrajzi szám, Kft neve, cégjegyzékszám, rendszám)
Itt ismét fontos megjegyezni, hogy a tartásdíj iránti perekben hozott ítéletek előzetesen végrehajthatóak, azaz nem kell megvárni a végrehajtás indításához, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen, azonnal végrehajtást lehet kérni, de természetesen azt meg kell várni, amíg az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő letelik.
Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre, a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett költségre nem terjed ki.
A gyermektartást általában 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve lehet kérni.
Az eljárás megindításához szükséges nyomtatvány elnevezése:
502-Végrehajtási lap pénzkövetelés végrehajtására
A nyomtatványt innen lehet letölteni.
IV. Hogyan tudunk végrehajtási eljárást indítani, ha nem volt folyamatban bírósági eljárás, hanem a közjegyző előtt kötöttünk egyezséget a gyermektartásdíjjal kapcsolatban?
Hogyan indítsuk meg a bírósági végrehajtási eljárást végrehajtási záradékkal?
1. Végrehajtási záradékkal indított bírósági végrehajtási eljárás
Lehetőségünk van természetesen arra is, hogy nem bírósági eljárásban, hanem peren kívül egyezzünk meg a gyermektartásdíj megfizetéséről, annak mértékéről. Annak érdekében, hogy a követelést nemteljesítés esetén gyorsabban lehessen behajtani, érdemes ezt az egyezséget közjegyzői okiratba foglaltatni.
Ilyen esetben ha a kötelezett nem fizet, kezdeményezhetjük a közjegyzőnél a végrehajtási eljárás megindítását és ha a végrehajtás feltételei fennállnak, a közjegyző végrehajtási záradék kiállításával rendeli el a végrehajtást. Az eljárás ugyanúgy, mint a végrehajtási lappal induló végrehajtási eljárásnál, az önálló bírósági végrehajtó előtt folytatódik.
Az eljárás előnye:
- a peres eljárásnál jóval egyszerűbb eljárás
Az eljárás hátránya:
- peren kívüli megállapodás esetén nem igényelhető a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése, mert a vonatkozó jogszabály szerint az eljárás megindításához bíróság által hozott, tartásdíjat megállapító jogerős határozat szükséges.
A végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a közjegyzőnél, de szóban is előterjeszthető, ilyenkor a bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.
A nyomtatványt innen lehet letölteni.
V. Melyik végrehajtó fog eljárni az ügyben?
A végrehajtási ügy kiosztása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezései szerint történik. A végrehajtható okiratot kibocsátó bíróság továbbítja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervéhez a végrehajtható okiratot. A Kar elektronikus ügykiosztó rendszerén keresztül osztja ki a végrehajtási ügyet az illetékes végrehajtónak.
A törvény értelmében elsődlegesen mindig az adós lakóhelye szerint illetékes végrehajtó jár el, másodlagosan a végrehajtható vagyontárgy helye szerint is folyhat az eljárás, ha a végrehajtást kérő így kívánja, vagy az adós lakhelye nem ismert.
FONTOS tudni, hogy magyar önálló bírósági végrehajtó kizárólag Magyarország területén járhat el végrehajtási ügyben.
VI. Mennyibe kerül a bírósági végrehajtás megindítása, mit kell fizetni a végrehajtónak a végrehajtási eljárás megindításakor?
A végrehajtót a tevékenységéért díj és költségtérítés illeti meg a vonatkozó rendelet értelmében. A rendelet a tartásdíj behajtására irányuló végrehajtás esetén előleg címen a munkadíj 50%-ának és a költségátalány 50%-ának megfelelő összegre, de összesen legalább 9000 forintra, maximálisan pedig 70 000 forintra jogosítja fel a végrehajtót.
Speciális szabály, hogy a gyermektartásdíji ügyekben a végrehajtó az eljárás kezdetén nem szólíthatja fel az előleg megfizetésére a végrehajtást kérőt, hanem e nélkül haladéktalanul köteles megtenni a behajtás érdekében a szükséges intézkedéseket. A végrehajtás során a végrehajtási költséget a végrehajtható okirat alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve fizeti ki a bíróság végrehajtónak, az eljárás befejezésekor pedig a Kar soron kívül megfizeti a végrehajtó részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit.
VII. Milyen főbb speciális szabályai vannak a gyermektartásdíj követelés végrehajtásának?
A magyar jogszabályok a gyermektartásdíj behajtásának eredményessége érdekében számos, a többi eljáráshoz képest kedvezőbb rendelkezést tartalmaznak az alábbiak szerint:
1) A végrehajtónak soron kívül kell teljesíteni a tartásdíjak behajtását.
2) Bár a tartásdíjat általában 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve kérhetjük, bizonyos esetekben a lejárt és 6 hónapnál régebbi tartásdíjat is kérhetjük. Ez áll fenn, ha
- valószínűsíteni tudjuk, hogy a tartásdíj hátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza vagy
- annak érvényesítését alapos okból mulasztottuk el.
Fontos tudni, hogy az, hogy a tartásdíj megfizetésére kötelezett szülő önként nem fizet, nem tekinthető önmagában rosszhiszemű magatartásnak! Amennyiben az adós nem rosszhiszemű és a bíróság mégis elrendeli a végrehajtást a 6 hónapnál régebbi tartásdíj részletek behajtása iránt, akkor az adós a végrehajtás korlátozása, vagy megszüntetése iránt pert indíthat.
A végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani, de van egy időkorlát: csak a végrehajtás befejezéséig lejárt tartásdíjat lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.
3) Ha az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárást szünetelteti, mert az adósnál nem talált végrehajtás alá vonható vagyontárgyat, az eljárás folytatásához nem kell valószínűsíteni, hogy az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, csak kérni kell az eljárás folytatását.
4) Amennyiben a tartásdíj végrehajtása során az adós bankszámlájára hatósági átutalási megbízást (inkasszót) rendel el a végrehajtó, ezt egymás után több alkalommal is elrendelheti (más végrehajtásban csak egy alkalommal rendelhető el az inkasszó).
5) A gyermektartásdíj-követelés végrehajtására indult ügyben a tartásdíj követelést a végrehajtási költségeket megelőzően kell kielégíteni
6) A végrehajtó a végrehajtási eljárás során részletfizetést engedélyezhet az adós részére, azonban tartásdíj végrehajtására indult ügyben, ha ezzel a végrehajtást kérő nem ért egyet, akkor a végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja.
7) A levonás szabályai gyermektartásdíj végrehajtása során
A gyermektartásdíj végrehajtása során a fizetésre kötelezett szülő bizonyos jövedelmeiből akár 50 %, más járandóságokból 33 % vonható le és vannak olyan juttatások, amelyekből csak gyermektartásdíj hajtható végre.
Levonás munkabérből
levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet
Levonás a nyugdíjból
társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságból, táncművészeti életjáradékból és átmeneti bányászjáradékból a levonás legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból
baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból a levonás legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Levonás egyéb járandóságból
nyugdíjfolyósító szerv által nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből - különösen a visszamenőlegesen elszámolt emelés összegéből, késedelmi kamatból, egyszeri segélyből, a tizenharmadik havi nyugdíjból, a tizenharmadik havi ellátásból, a nyugdíjprémiumból, a szépkorúak jubileumi juttatásából, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásából a gyermektartásdíj követelés vonható le.
álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből
fogva tartott adós keresményéből legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
8) Letiltás alól mentes juttatások:
a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,
b) a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
c) anyasági támogatás,
d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
e) az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
g) a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével
i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
k) a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
n) a fogyatékossági támogatás.
VIII. Hogyan tudunk kapcsolatot tartani az önálló bírósági végrehajtóval a végrehajtási eljárás folyamán?
Az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó legkönnyebben postai úton, illetve személyesen vagy telefonon is elérhető ügyfélfogadási időben, melynek rendjéről az Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) honlapján és a végrehajtási iratokon lehet tájékozódni.
MBVK honlap elérhetősége: https://mbvk.hu/nevjegyzek/
A személyes ügyfélfogadáshoz személyi igazolvány, telefonos és személyes érdeklődés esetén a végrehajtói ügyiratszám szükséges!
IX. Milyen főbb jogaink és kötelezettségeink vannak végrehajtást kérőként a végrehajtási eljárásban?
- tájékoztatást kérhetünk az ügy állásáról a végrehajtótól
- részt vehetünk a helyszíni eljárásokon
- bejelenthetjük az adós vagyontárgyait a végrehajtó számára, kérhetjük adós vagyontárgyainak lefoglalását és árverésen történő értékesítését.
- részletfizetést és halasztást adhatunk az adósnak a fizetésre.
- kérhetjük az eljárás befejezését (a végrehajtótól) illetve megszüntetését (a bíróságtól)
- végrehajtást kérőként kötelesek vagyunk a végrehajtóval együttműködni, a végrehajtó felhívására a szükséges nyilatkozatokat megtenni.
- kötelességünk bejelenteni a végrehajtónak követelés kiegyenlítését vagy csökkenését, az elérhetőségünkben történő változásokat (pl. lakcím változás, bankszámlaszám változás, ahová a teljesítést várjuk stb.)
X. Mit jelent az, hogy a követelés behajthatatlan a végrehajtási eljárásban?
A végrehajtási törvény szerint a végrehajtás szünetel, amennyiben az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy amennyiben a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Erről a tényről a végrehajtó jegyzőkönyvet állít ki, mely bizonyítja a követelés behajthatatlanságát.
XI. Mit tehetünk, ha jogtalannak tartjuk az önálló bírósági végrehajtó intézkedését?
Végrehajtási kifogás: Az önálló bírósági végrehajtó intézkedése vagy mulasztása ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthetünk elő. A kifogást a végrehajtónál kell benyújtani, amely a végrehajtást foganatosító bírósághoz továbbítanak és a bíróság dönt a végrehajtási kifogásról.
Kifogás esetén 15 000 forint illetéket kell fizetni (ld. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (8) bekezdése szerint).
Panasz: Az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével kapcsolatban panaszt lehet tenni. Pl. panaszt lehet tenni a végrehajtó vagy helyettese magatartásával szemben, panasznak minősül, ha a végrehajtó a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, ügyfélfogadási időben nem érhető el stb.)
A panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szóban vagy írásban lehet benyújtani, de az önálló bírósági végrehajtónál is elő lehet terjeszteni, aki ez esetben továbbítja azt a Kar részére. A panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar bírálja el.
A Kar honlapján (www.mbvk.hu) további tájékoztatást kaphatunk a panaszkezeléssel, ügyfélfogadással kapcsolatban.
XII. Mi a teendőnk, ha megtérült a követelésünk a végrehajtási eljárás során?
Ha az adós Önnek fizette meg a teljes követelést, ezt haladéktalanul be kell jelenti a végrehajtónak.
XIII. Mi a gyermektartásdíj nemteljesítésének büntetőjogi szankciója?
Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy aki a gyermekeknek járó tartásdíj megfizetését elmulasztja, nem csak a gyermek jólétét veszélyeztetheti, hanem ezzel bűncselekményt is elkövet. A tartási kötelezettség elmulasztása tehát büntetőjogi felelősséggel is jár.
Mit jelent a tartási kötelezettség elmulasztása a hatályos büntető törvény (Btk.) szerint?
Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabban minősül a bűncselekmény, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a tartási kötelezettség elmulasztásával az elkövető a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, létminimumhoz szükséges anyagi lehetőségek sem állnak rendelkezésre.
A Btk. tehát büntetni rendeli a gyermektartásdíj nemteljesítését. A feljelentés megtételéhez jogerős és végrehajtható bírósági határozattal kell rendelkezni, de nem feltétele a feljelentés megtételének, hogy előtte egyéb eszközzel vagy módon kísérletet tegyünk a tartásdíj behajtására, tehát a feljelentés előtt nem kell végrehajtási eljárást indítanunk. Az elkövetés az első tartásdíj részlet megfizetésének elmulasztásával kezdődik.
Fontos tudni, hogy a fenti rendelkezések célja, hogy a tartási kötelezettség teljesítését elmulasztó szülőt fizetésre kényszerítsék. Ha a különélő szülő megfizeti a tartásdíjat az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig, akkor nem büntethető a bűncselekmény miatt.
Mikor vonható felelősségre a tartásra kötelezett fél?
Kizárólag akkor vonható felelősségre, hogyha tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
Nem önhiba, tehát nem vonható felelősségre, ha a tartásdíj fizetési kötelezettség elmulasztása azért következik be, mert a kötelezett rajta kívülálló ok miatt nem rendelkezik jövedelemmel, vagyonnal: pl. megbetegszik, szabadságvesztés büntetését tölti, kóros elmeállapotú stb.)
Önhiba, tehát felelősségre vonható, ha a kötelezettnek azért nincs jövedelme, mert pl. olyan italozó életmódot folytat, ami miatt nem rendelkezik megfelelő keresettel.
Hogyan és hol tudunk feljelentést tenni?
Feljelentést tehetünk szóban bármelyik rendőri szervnél vagy ügyésznél.
Ha a feljelentést más hatóságnál (önkormányzatnál, bíróságnál) tesszük meg, úgy azt továbbítani fogják az illetékes hatóság felé.
A szóbeli feljelentésről az eljáró hatóság mindig jegyzőkönyvet készít, erről egy másolati példányt feltétlenül el kell kérni, hogy igazolni tudjuk, hogy feljelentés tettünk.
Feljelentést tehetünk írásban, postai úton bármely rendőrkapitányságon, ügyészségen vagy bíróságon is. A feljelentésnél nincsenek alaki előírások, nincs kötelező formanyomtatvány.
Az a fontos, hogy a feljelentésben a lehető legpontosabban foglaljuk össze az eset körülményeit, tüntessük fel a tanúkat, csatoljunk bizonyítékokat.
Feljelentést tehetünk továbbá elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.
Mi történik a feljelentést követően?
A hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy a feljelentés megfelelően történt-e és amennyiben igen, elrendelik a nyomozást.
XIV. Milyen feltételekkel kérhetjük a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését?
A gyermektartásdíj megelőlegezése azok a gyermeket nevelő családok kérhetik, ahol
- a gyermek különélő szülője nem fizeti meg a jogosult szülő részére a bíróság által megállapított gyermektartásdíjat, továbbá
- a gyermektartásdíj végrehajtása iránti eljárás eredménytelen, mert a különélő szülő nem rendelkezik letiltható jövedelemmel, végrehajtás alá vonható vagyontárggyal és ezért az eljáró végrehajtó megállapítja, hogy a végrehajtási eljárás szünetel.
Mikor kerülhet sor a tartásdíj megelőlegezésére?
- feltétel: rendelkezzünk olyan jogerős bírósági határozattal (jogerős bírósági ítélet vagy jogerős bíróság által jóváhagyott egyezség), ami a tartásdíjat megállapítja, vagy legyen egy olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amely Magyarországon végrehajtható.
FONTOS! nem lehet gyermektartásdíj megelőlegezését kérni, ha peren kívül állapodtunk meg a kötelezettel (pl. közjegyző előtt kötött egyezség) és fontos, hogy a határozat jogerős legyen!
- feltétel: a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, ami azt jelenti, hogy a kötelezett ellen vezetett végrehajtási eljárás eredménytelen volt, ezért az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárást behajthatatlanság miatt leszüneteltette és erről jegyzőkönyvet állított ki. A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás megindításához erre a jegyzőkönyvre lesz szükségünk a gyámhatóság előtt, de figyeljünk arra, hogy a végrehajtó jegyzőkönyve 3 hónapnál nem lehet régebbi!
2022. január 1-től megszűnt a rászorultsági feltétel, tehát az állam nem vizsgálja a család vagyoni, szociális helyzetét.
Mikor nem vagyunk jogosultak a tartásdíj állam általi megelőlegezésére?
a) ha a különélő szülő lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy
b) ha a fizetésre kötelezett külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy
c) ha a fizetésre kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él
d) behajtás részben, 80%-ban eredményes, tehát ha végrehajtó a tartásdíj kevesebb mint 80%-át tudja csak behajtani, akkor a jogosultság fennáll a tartásdíj állam általi megelőlegezésének
e) lejárt gyermektartásdíj esetén.
A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelmet a gyermeket gondozó szülő/gyám nyújthatja be, kizárólag az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.
A formanyomtatványt innen lehet letölteni.
A kérelmet a jogosult a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járási hivatal gyámügyi osztályán terjesztheti elő személyesen vagy postai úton, illetve elektronikus úton, e-papír alkalmazásával és a szükséges mellékletek csatolásával.
A kérelemhez csatolandó mellékletek:
- a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozat/végzés
- középfokú tanulói jogviszony igazolás a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatásának igazolására, ha a gyermektartásdíjra jogosult gyermek nagykorú
- a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó, 3 hónapnál nem régebbi jegyzőkönyv vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okirat
A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével kapcsolatos további információkat (pl. folyósítás időtartama, folyósítás felfüggesztése, megszüntetése stb.) a kormányhivatalok weboldalán olvashat, mely innen érhető el.
További hasznos információk olvashatók a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztató kiadványában a végrehajtásról.