Minden, amit a mediációról tudni kell

Mi is pontosan a bírósági közvetítés, mikor és milyen ügyekben érdemes igénybe venni? A mediációval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és hasznos információkat Jancseczné dr. Kuczik Vera bírósági közvetítő osztotta meg velünk.

A bírósági közvetítésről (mediáció a bíróságon)

Mi a közvetítés, mediáció?

A közvetítés vagy más néven mediáció egy konfliktuskezelő, vitarendező eljárás. A mediátort a segítő szakmák körébe szokták sorolni, azon belül pedig a mentális egészséget támogató szakmák körébe, mint amilyen a pszichiáter, pszichológus, coach többek között.

Mi a mentális egészséget nem közvetlenül támogatjuk, nem ez a dolgunk. Mi olyan ügyekben segítünk, amikor a felek közvetlen tárgyalással már nem találják egymással a közös hangot, megállapodni nem tudnak és így egy harmadik, a vitában nem érintett fél bevonása szükséges a konfliktus rendezéséhez, megállapodás megkötéséhez. Amennyiben sikerrel járunk és oldódik a konfliktus, megállapodás születik, nyilvánvalóan az jótékony hatással van a felek és hozzátartozóik pszichés jóllétére is.

Ez tehát nem terápia, de tud lenni terápiás hatása, vannak erre visszajelzéseink.

A másik félreértés az szokott lenni, hogy azt hiszik rólunk, hogy mi a közvetítői eljárásban békítünk. Nem, mi nem békítünk. A hozzánk fordulók válnak. Mi abban segítünk, hogy a lehetőségekhez képest szépen váljanak el egymástól.

Mi a bírósági és bíróságtól független közvetítés közötti különbség?

Az alapvető különbség, hogy bírósági közvetítést akkor lehet kérni, ha már van egy eljárás a felek között folyamatban a bíróság előtt. Jelen esetben bírósági közvetítés alatt a polgári jogterületen végzett mediációt értjük. A bírósági közvetítő szakvizsgázott jogász, aki az adott jogterületre nézve speciális ismeretekkel rendelkezik.

A nem bírósági közvetítők között is sok a jogász, de nem feltétlenül azok, nem kell, hogy azok legyenek.

Kimondottan válási mediációt, amely a jogvita békés lezárására irányul, végeznek a bíróságon és a bíróságon kívül is. Ha az ember bíróságon kívüli mediátort választ, még a peres eljárást megelőzően, javaslom, hogy jogász mediátort keressen fel. Ennek oka, hogy a válási mediációnak alapvetően két fontos pillére van: egyrészt a kommunikáció javítása, konfliktuskezelés, együttműködési képesség javítása a cél, másrészt a jogvita megoldása, így különösen a gyermekek jogi sorsának rendezése, vagyonrendezés a megoldandó feladat. Ez utóbbi nem megy szakszerűen jogász nélkül. Ahhoz, hogy a megállapodás végrehajtható legyen, családjogi ismeretek kellenek.

Előfordul, hogy a jogvita, a válás már lezárult, de a kommunikációban, a közös szülőség kialakításában még vannak problémák. Ilyen esetben nem szükséges, hogy a mediátor jogász legyen, kiváló nem jogász végzettségű mediátor kollégák működnek, akikhez lehet fordulni. 

A bírósági közvetítői ügyek csoportjai

Két alapvető típusa a kötelező és az önkéntes közvetítői ügy. Kötelező közvetítésről csak családjogban beszélhetünk. Ha a bíró úgy látja, hogy a felek a jövőbeni együttműködésük biztosítása, a szülői felügyeleti jog rendezése körében esetleg megegyezhetnek, elrendeli a közvetítést. Az eljárásban való részvétel ilyen esetben sem kötelező. Ami kötelező, felvenni a kapcsolatot a közvetítővel és az első közvetítői megbeszélésen megjelenni, az általános tájékoztatást meghallgatni. Ekkor még az ügyfél eldöntheti, hogy részt vesz-e az eljárásban. A másik esetben a felek önkéntesen döntenek úgy, hogy kérik a közvetítői eljárást.

Milyen ügyekben lehet igénybe venni a bírósági közvetítést? Mely ügyekben nem lehet igénybe venni a közvetítést?

Olyan esetekben hatékony a közvetítés, amikor a felek a jövőben is valamilyen körülmény folytán együttműködésre kötelesek egymással. Tipikusan ilyenek a házassági bontóperek, a szülői felügyeleti jog rendezése iránti pertípus, a szomszédjogi perek, munkaügyi perek.

Nincs helye közvetítői eljárásnak gondnoksági perekben, származási perekben, végrehajtási perekben.

Mi a célja ennek az eljárásnak?

A bírósági közvetítés nem titkolt célja egy jogilag végrehajtható megállapodás megkötése. Ezzel az ügyfelek segítése és a bíróság tehermentesítése. Mi azért vagyunk, hogy segítsünk. Segítsünk szépen válni, segítsünk a válással érintett gyermekeknek élhetőbb mindennapokban létezni és nem utolsósorban, hogy tehermentesítsük a bíróságot azzal, hogy megállapodásokat kötünk, melynek következtében a jogvita befejeződhet.

A közvetítés hozzájárul a bírói munka részbeni tehermentesítéséhez, a pertartam rövidüléséhez és a felek elégedettségére is figyelemmel erősíti a bíróság szolgáltató jellegét.

Hogyan lehet kérni, hol kell benyújtani a kérelmeket?

A közvetítői tevékenységet a Törvényszékek végzik, nem a járásbíróságok, így érdemes a lakóhely szerint illetékes Törvényszék polgári elsőfokú irodájában benyújtani a kérelmet. A Törvényszékeket a megyeszékhelyeken lehet megtalálni, kivéve Békés megyét. A formanyomtatvány letölthető a birosag.hu honlapról. A kérelem elektronikusan is benyújtható, illetve a tárgyaláson is jegyzőkönyvbe mondható.

Nagy előnye a bírósági közvetítésnek, hogy nem a fél választ mediátort, hanem az ügyet kiszignálják rá, ezzel is segítve a pártatlanságot.

A mediátor ugyanis eljárása során egyik felet sem, de inkább mindkét felet képviseli, illetve a gyermek legfőbb érdekének érvényre jutását segíti elő.

Mi történik akkor, ha az egyik fél nem akar ilyen eljárást?

A közvetítésben való részvétel minden esetben önkéntes. Amennyiben a bíróság rendeli el a közvetítést, akkor is csak az első ülésen kell megjelenni és az általános tájékoztatást meghallgatni. A mediációban mint eljárásban való részvétel már nem kötelező.

Önkéntes közvetítés esetén van lehetőség arra, hogy az egyik fél kérelmére a mediátor megkeresi a másik felet, hogy részt venne-e az eljárásban és így indul meg az eljárás.

Ugyanakkor érdemes arra ösztönözni a másik felet, hogy az eljárásban részt vegyen, de kötelezni, kényszeríteni, mint említettem nem lehet.

Maga az önkéntesség egyébként a mediációnak az egyik alapelve. További alapelvi követelmény a mediátor pártatlansága, a titoktartás és a jövőorientáció.

Mivel lehet arra ösztönözni a másik felet, hogy részt akarjon venni az eljárásban?

Azért vegyen részt az eljárásban, mert ez az érdeke. Ha már bekövetkezik az a nem kívánt életesemény, hogy az ember különválik a gyermeke másik szülőjétől, meg kell próbálni a lehető legfájdalommentesebben, mindenki számára a legkíméletesebben elválni. Ebben nyújtunk mi segítséget. Senkinek nem érdeke egy éveken keresztül elhúzódó, pénzt, időt, energiát felemésztő jogi procedúra, melyben a felek és jogi képviselőik egymásnak feszülnek. Én azt szoktam mondani, hogy azt a pénzt, időt és energiát, amelyet a felek a pereskedésbe ölnek, mind a gyermekre kellene fordítani.

A mediáció kármentés. Merthogy veszteség történt, az nem kérdés. Gyászfolyamaton mennek keresztül a családok egyes szereplői, szülők, gyermekek egyaránt. Mi abban segítünk, hogy mentsük, amit lehet, ne mélyüljön a konfliktus tovább, a lehető legkevesebb költséggel, a leggyorsabban és a károk minimalizálásával menjen végbe a válás.

Az is kérheti a bírósági közvetítést, aki nem szeretne pert indítani? Ha nem, ő hová fordulhat, ha közvetítői eljárást szeretne?

A bíróság a házasságot perben bontja fel és arról ítéletben dönt. Azonban a gyermekekről, a szülői felügyeleti jogról, kapcsolattartásról, gyermektartásdíjról, esetenként a vagyonról, lakáshasználatról, házastársi tartásdíjról már lehet mediációs eljárást lefolytatni.

Ilyen esetben a kereset benyújtásával egyidejűleg már lehet kérni az úgynevezett „járulékos kérdésekre” a bírósági közvetítést.

Aki peren kívül szeretne megegyezni és a perlést a törvény nem teszi kötelezővé (mint a házassági bontóperben), az IM által vezetett névjegyzékből választhat mediátort. Azon mediátorok, akik alávetési nyilatkozatot tettek, ők kötött árasak, a többiek óradíja szabad megállapodás tárgya.

Emellett a Család- és Gyermekjóléti Központok kerületenként, vidéken járásközpontonként látnak el közvetítői tevékenységet a hozzájuk fordulók jogi és nem jogi, egyéb családi ügyeiben, bármilyen konfliktus esetén, érdemes informálódniuk a helyi lakosoknak. Ez a szolgáltatás a bírósági közvetítéshez hasonlóan ingyenes.

Az itt elért döntés ugyanúgy kötelező a felekre nézve, mint a bírósági döntés?

A bírósági közvetítői eljárásban született megállapodás egy közokirat, amely nem végrehajtható. Ahhoz, hogy végrehajtható legyen, vissza kell menni a perbe. A bíró tárgyalást tűz ki, jegyzőkönyvbe mondja a megállapodást, az egyezséget végzéssel jóváhagyja. Amennyiben a felek lemondanak a fellebbezési jogukról, aznap az egyezségük jogerős, a perük befejeződik és van egy végrehajtható, államilag kikényszeríthető, ítélet hatályú közokirat a kezükben.

Ha peren kívül egyeztek meg a felek, egyezségi kísérletre idézést kérhetnek a hatáskörrel rendelkező bíróságon, ahol a bíróság a megállapodást jegyzőkönyvbe foglalja, lemondanak a felek a fellebbezési jogukról és ugyanúgy van egy egyezséget jóváhagyó, ítélet hatályú végzésük a feleknek.

Mi azt szoktuk mondani, hogyha megegyezés és viszonylagos jó viszony van a felek között, tényleg a gyermek érdekeit nézik, akkor a kapcsolattartást kiszámíthatóan, de rugalmasan gyakorolják, semmiképpen ne percre pontos elszámoltatással, mert az élhetetlen. A megállapodásban foglaltak legyenek a főszabály, de ne mereven, hanem tényleg a mindennapokra igazítva rugalmasan hajtsák azt végre.

Amennyiben viszont ellehetetlenül a kommunikáció, a felek viszonya, szülőtársi partnersége nem áll helyre olyan szinten, hogy érzelemmentesen, indulat nélkül tudjanak egymással kommunikálni, akkor ahogy egyik vezetőnk mondta, az „emberi minimum szintjén” tárgyilagosan, üzleti stílusban, csak a gyermek igényeire és szükségleteire fókuszálva, tőmondatokban kommunikáljanak, akár írásban az általuk választott platformon egymással. A tájékoztatás és az igények elővezetése viszont legyen korrekt. Ez utóbbi esetben, mikor nehézkes a kommunikáció, tessék betartani a bíróság által jóváhagyott egyezséget.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen eljárásnak a lefolytatását?

Beérkezik a kérelem, amelyet a vezetőnk ajánlása alapján a csoportvezető bíró kiszignál -az ügy egyedi sajátosságait is figyelembe véve- a közvetítőre. A közvetítők az adott törvényszék illetékességi területén bármely bíróságon dolgozhatnak.

A kijelölt mediátorhoz megérkezik az ügy, aki meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre.

Az első ülésen az általános tájékoztatás meghallgatását követően a felek nyilatkoznak, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban. Amennyiben igen, úgy a közvetítő lefolytatja az eljárást, Fontos szerepe van a tárgyalások során a kerek formájú asztalnak, a közvetlen, bizalmas légkörnek, az alapelvek, magatartásszabályok tiszteletben tartásának.

A közvetítés a bírósági peres eljárástól lényegesen különböző eljárási forma. Míg a peres eljárásra a versengő tárgyalási stratégia a jellemző, a felek egyoldalú igényérvényesítéséről szól, addig a mediációban partneri viszonyban kommunikálnak a felek egymással egy szakember segítségével és a bírósági eljárással ellentétben a döntés az ő kezükben van, a mediátor csak segíti őket az atmoszféra megteremtésével, az irányított kérdésekkel, mediációs technikák alkalmazásával, melyek segítségével a felek meg tudják fogalmazni érdekeiket, szükségleteiket. A mediátor segít a rend fenntartásában és mindkét felet ugyanannyira segíti az eljárás folyamán végig egészen a közös döntés meghozataláig.

Milyen eredménnyel zárulhat az eljárás?

Alapvetően kétféleképpen: megállapodással, melyet a bíróság a perben jóváhagy vagy megállapodás nélkül.

Van-e időkorlátja az eljárásnak?

A törvény szerint 4 hónap, de sokszor nincs szükség ilyen hosszú időre. Nem ritkán 2-3 ülés alatt megegyezünk, így gyakorlatilag akár pár hét alatt le tud zajlani a közvetítői eljárás.

A 4 hónap egyébként szükség esetén meghosszabbítható.

Minden mediátornak megvan a maga módszere, kialakult gyakorlata a tekintetben, hogy milyen gyakorisággal tart ülést. Nyilván ez a leterheltségünktől is függ. Én heti szinten tartok ülést egy ügyben átlagosan. Két ülés között a félnek az a dolga, hogy gondolkodjon, érjen benne a folyamat.

Nincs megszabva, hány ülést kell tartani az ügyben. Addig dolgozunk, amíg van remény az egyezségre.

Egy ülés átlagosan 2-3 óra hossza.

Hol zajlik az eljárás helyileg?

A járásbíróságokon ki van alakítva a tárgyalótermitől eltérő atmoszférájú mediációs szoba, kör vagy ovális alakú asztallal, képekkel a falon. A mediátor a felekkel egy szinten helyezkedik el, nem emelkedik ki közülük, mint a tárgyalóteremben a bíró. Ezek a körülmények lehetőséget adnak arra, hogy oldottabb légkörben történjen az eszmecsere, a stratégiai, versengő tárgyalótermi körülményekhez képest az egyenrangú felek együttműködése felé vigye az ügyet.

Mi a költségvonzata az eljárásnak?

A bírósági közvetítés ingyenes. Sőt, amennyiben megállapodás köttetik, attól függően, hogy a per mely szakában következik az be, a felek 90, 70 és 50% -os illetékkedvezményekben részesülnek.

Mennyire ismert/népszerű ez a jogintézmény?

Sajnos nincs benne a köztudatban ez az alternatív vitarendezési forma. Azok között, akik sikerrel vettek részt közvetítői eljárásban, nagyon magas az ügyfélelégedettség.

Ha nem elég népszerű, mi ennek az oka?

Azt hiszem a társadalom nem elég tudatos és tájékozott ebben. Ha már válásra kerül a sor, sokszor nem két ügyvédre, hanem egy mindkét felet és a gyermekek legfőbb érdekét képviselő mediátorra lenne szükség.

A mérleg egyik serpenyőjében van egy pénzt, időt, energiát nem kímélő hosszadalmas bírósági peres eljárás, melynek során mélyülnek az ellentétek a felek között, míg a másik oldalon egy rugalmas, gyors, ingyenes eljárás egy olyan szakember segítségével, aki egyik felet sem, de inkább mindkét felet és a gyermeket is képviseli. Nem kérdés, hogy melyik a jó döntés.

A peres eljárás során mindkét oldalon sok százezres, akár milliós perköltség tud felhalmozódni. Emellett a peres eljárás arra megy ki, hogy az egyik fél legyőzze a másikat. Kinek az érdeke ez, különösen családjogi ügyekben?

A jó jogi képviselőre szükség van. Szükség van a jól felkészült, családjogban jártas, etikus magatartást tanúsító, korrekt ügyvédekre. A mediáció nem mindig a megfelelő út, hiszen nem minden ügy és nem minden ügyfél alkalmas rá. Ilyenkor szükség van arra, hogy egy megfelelő jogi képviselő szépen végig kísérje az ügyfelét a peres eljárás útján. Hangsúlyoznám, hogy szépen. Hiszen családjogról és nagyon érzékeny emberi kapcsolatokról van szó. Nem szabad hagyni, hogy a felek a peres eljárás folyamán akár szóban, akár beadványaikban másodlagos sérelmeket okozzanak egymásnak.

Itt szeretnék kitérni a közös szülőség témakörére. Attól, hogy a felek, mint férfi és mint nő szétválnak egymástól, attól a gyermekeik miatt továbbra is szülőtársai lesznek egymásnak. Az együttműködéshez jó alapot nyújt a mediációban vagy azon kívül kötött egyezség.

Az Egyesült Államokban a legtöbb államban már 2007-től elérhető közös szülőség program. Kötelezővé teszik a válófélben lévőknek, hogy ilyen tanfolyamokon vegyenek részt, ahol edukálják őket, miként kell szülőtársként a továbbiakban együttműködniük, és amennyiben nem így tesznek, milyen jóvátehetetlen károkat okoznak a gyermekeiknek. Ezt egy Pilinszki Attila-Gyetvai Anna tanulmányban olvastam és mélyen egyetértek azzal, hogy erre hazánkban is szükség és igény lenne.

Én az ügyeimben gyermekjogi szervezetek válófélben lévők számára íródott kiadványait szoktam javasolni, melyek szintén arra hívatottak, hogy segítsék a külön élő szülők közötti tiszteletteljes szülőtársi viszony megvalósulását a gyermek érdekeit a fókuszba helyezve.

Minden ügy alkalmas mediációra? Amely ügy nem, annak mik lehetnek az okai?

Nem minden ügy és nem minden ügyfél alkalmas mediációra, de van, hogy ez magában a közvetítői eljárásban derül ki. Mondok példát: Az anya érdeke, hogy az új partnerrel külföldre költözzön, mert az új partner ott kapott munkát és vinné természetesen a gyermeket is. Az apa érdeke, hogy az anya és a gyermek Magyarországon, sőt a városban maradjon… Mivel az ellentéteket itt nem tudjuk feloldani, legfeljebb a kapcsolattartás gyakoriságáról tudunk mediálni.

Mely ügyfél nem alkalmas mediációra?

Taxatív felsorolás nincsen, de elmondható, hogy nem tudunk együtt dolgozni mediációban olyan ügyféllel, aki valamilyen függőségben szenved, kivéve persze, ha gyógyuló félben van. Az alkohol, a kábítószer és egyéb függőségekre gondolok itt.

Nem mediálható az ügy, ha hatalmi erőegyenlőtlenség van a felek között, illetve ahol megjelenik a családban az abúzúsnak bármely formája.

Nem mediálhatóak a súlyosabb pszichiátriai esetek. Azért mondom, hogy súlyosabb, mert nyilvánvalóan a válás egy nehéz életesemény, előfordulhat, hogy szakemberhez, pszichológushoz vagy pszichiáterhez kell fordulnia valakinek, hogy feldolgozza azt. Ettől még lehet vele együtt dolgozni a mediációban. A személyiségzavarban szenvedőkkel, mint amilyen például a nárcisztikus személyiségtípus is, nem lehet együtt dolgozni.

Mely ügyfél alkalmas a mediációra?

A mediációra alkalmas ügyfél ismérveit F. Várkonyi Zsuzsától, a híres pszichológustól hallottam egy interjúban: Azt mondta sok múlik azon, hogy a két fél mennyire érett, mennyire belátó, mennyire empatikus, mennyire racionális. Hát válófélben lévőkről nem biztos, hogy ezen jellemzők jutnak először az eszünkbe. Nem egyszer azonban pont a mediáció hatására válik valaki belátóvá, esetleg empatikussá és nem más miatt, mint a gyermeke miatt, akit nagyon szeret.

Egy nagyon kedves ügyemben a megállapodás megkötését követően fél évvel leveleztem a felekkel és kaptam egy kedves levelet vissza az anyától. Szülői felügyeleti jog újra rendezése volt a per tárgya eredetileg, a felek már 16 éve éltek külön. Az anya azt írta a levélben, hogy a velem kötött egyezség működik és mindent nagyon köszön. Eddig soha senki nem mondta neki, hogy az apára ne ellenségként, hanem szülőtársként tekintsen. Amióta így tesz, sokkal könnyebb és nyugalmasabb az életük.

Gary Chapman a „szeretetnyelv könyvek” szerzője írja valahol, hogy azzal teszel a legtöbbet a gyermekednek, ha a szülőtársadat szereted. Ezzel ugye nem lehet vitatkozni, ez nyilvánvalóan így van, ez egy ideális alaphelyzet, amely sokaknak nem adatik meg. Én válóperekben dolgozó mediátorként azt tudnám mondani, ezt tovább gondolva, hogy különélő szülőként akkor teszel a legjobbat a gyermekednek, ha a szülőtársadat tiszteled. Nem feltétlen mindig a viselkedése, tettei miatt, néha csak azért, mert ő a gyermeked másik szülője, és amennyire csak tőled telik és még azon túl is, megpróbálsz vele együttműködni, mert a gyermeked őt szereti és neki ez a legfőbb érdeke.